Fura dolog ez a vonzódás...

 Azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni rajtad, hogy meg tudsz állni egy pontnál,

 hogy féken tudod tartani érzéseidet...

 de közben észrevétlenül átjárja a szíved, először csak néha jut eszedbe, 

majd vele fekszel és utána már vele kelsz...

 életed része lesz, úgy, hogy nem is veszed észre

 és már sosem fogod tudni kitörölni a szívedből.. 

~

Van az a szeretet, amit nem tudsz leírni, ami túlmutat mindenen, amit valaha éreztél, mert több, erőteljesebb, megszakíthatatlan, amolyan mindent felülíró.

 Boldoggá tesz a létezése, hogy ott van melletted, hogy támogat, szeret. 

Ha tehetnéd, megállítanád az időt, hogy ne menjen tovább, hogy ott maradjatok a pillanatban, mert ezekért élsz. Ezekért a tekintetekért, ezekért az ölelésekért, mosolyokért, mert feltöltenek. 

Ha kell, elengeded, megválsz tőle, kiiktatod, élsz nélküle, mert tudod, hogy mindennek idő kell, és néha a legnagyobb próba pont az idő, ami megmutatja az igazi érzéseket, azt, hogy valójában semmi sem számít, csak az, hogy vagytok egymásnak.

De megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. 

Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak, 

az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük